Golden Week
Japán egyik legnagyobb és legjobban várt ünnep- és rendezvénysorozata, amikor a lakosság egy emberként felkerekedik és elutazik szabadságra, az április végétől május elejéig tartó "Golden Week", azaz Arany hét időszaka. Ekkor valójában 4 különálló nemzeti ünnep követi egymást szorosan.
Az Arany hét április 29-én a Showa nappal (Showa no hi) kezdődik. Ezen a napon Showa (Hirohito) császár születésnapját ünneplik, aki 1926 és 1989 között uralkodott és a II. világháború után, 1946. január 1-jén rádióbeszédében nyilvánosan megtagadta isteni származását. Egészen 2006-ig a Zöld napot is ezen a napon ünnepelték, mivel Showa császár nagy természetkedvelő hírében állt.
(Okkal merülhet fel a kérdés, hogy Hirohito császárt miért Showa-ként emlegetik. Nos, a két név nem keresztnév és vezetéknév, vagy esetleg az uralkodó ház neve. A császár születési neve ebben az esetben Hirohito, viszont a trónra lépésétől kezdve már nem lehet ezen a néven illetni. A hivatalos megszólítás ilyenkor a tennou heika, ami az őcsászári fennségnek felel meg, vagy a kinjou tennou, ami kb. annyit tesz épp uralkodó császár. A császár halálakor pedig kormányrendeletben hirdetik ki a császár posztumusz nevét (ez esetben Showa), amely névvel nemcsak a császárt magát, de az uralkodásának egész időszakát is fémjelzik.)
Május 3. az Alkotmány ünnepe, vagy japánul Kenpo kinenbi (憲法記念日). Ezen a napon az 1947-ben jóváhagyott és azóta változatlan formában megtartott pacifista alkotmány előtt tisztelegnek.
Azért hogy két szünnap között ne legyen törés és hosszabb egybefüggő nemzeti ünnepet tarthassanak, 2006-ban május 4-ére helyezték át a Zöld napot (Midori no hi -
みどりの日), azaz a természet ünnepét,
Végül május 5 a Gyermekek napja (Kodomo no hi) amikor a kisgyermekek megünneplésére rendezett fesztivált tartják. Ez az ünnep eredetileg csak a kisfiúk ünnepe volt, lévén, hogy a lányokat március 3-án a Hinamatsuri alkalmával köszöntik. Az ünnep alkalmából azok a családok, ahol fiúgyermek van, a házuk homlokzatára vagy a tetőre hatalmas, ponty alakú zászlókat (koinobori - 鯉のぼり) függesztenek ki. A ponty egy kifejezetten szerencsés szimbólum, ugyanis a legenda szerint a koi hal az árral szemben is képes volt úszni, hogy végül sárkánnyá válhasson. A ponty formájú dekorációval kívánnak erőt, kitartást és sikeres életet a következő generációnak.
Emellett bevett szokás, hogy a fiúgyermek születése évében a nagyszülőktől szamuráj babát vagy sisakot kap a család, amit dekorációként minden évben ezen a héten helyeznek ki a lakásban.
Hogy ne csak a sikerről, de a gyerekek egészségéről is gondoskodjanak, ezen a napon különféle sportrendezvényeket, gyermekolimpiát tartanak, majd a hosszú nap végén egy jó írisz-fürdőt (shoubuyu - 菖蒲湯) vesznek. Az íriszről ugyanis azt tartják, hogy elősegíti a jó egészséget és elhárítja a bajokat.
Ahogy a legtöbb ünnepnek, ennek is megvan az ünnepi fogása, a chimaki és a kashiwamochi (かしわ餅). Előbbi bambuszlevélbe, utóbbi pedig egy tölgyfalevélbe bugyolált, édes bab pasztával töltött rizsgombóc. Mivel a tölgyfa kifejezetten későn hullajtja le a levelét, legalábbis ezen az éghajlaton, a sokáig a fához ragaszkodó levél szintén a kitartás és erő jelképe. (Megnyugtatásul jelezném, hogy a levelet - a cseresznye levélbe csomagolt sakura-mochival ellentétben - nem kell megenni.)
