És mégis mozog...

Hét hónappal a kiköltözésem után átestem a tűzkeresztségen, épp lefekvéshez készültem volna, amikor hirtelen nagyon ijesztő visító-berregő hangon megszólalt a mobiltelefonom. Először fel sem fogtam, hogy ez az éktelen zaj a mobilomból jön, de mivel villogni is kezdett, gyorsan megtaláltam, hogy azonnal konstatáljam a nem túl szívderítő üzenetet: VÉSZJELZÉS, kérjük őrizze meg nyugalmát és keressen menedéket! (ráadásul mindezt magyarul) Mit ne mondjak, pont egy ilyen üzenet nem segít nyugodt maradni.

Mivel már jó pár kisebb földrengést megéltem itt Tokióban és korábban egyik sem előzetes bejelentéssel érkezett, rögtön a lehető legrosszabbra számítottam. Főleg, hogy a statisztikák szerint a következő 10 évben nagy valószínűséggel a fővárost eléri majd egy 7-es erősségű földrengés. Szerencsére még emlékeztem az első héten kapott instrukciókra, ezért a konnektorba dugott dolgokat azonnal kihúzgáltam és kinyitottam az ajtó reteszeit, ha bárki később a mentésemre érkezne egyszerűbben bejuthasson és ne kelljen az amúgy is kifelé nyíló ajtót betörni. Mivel pizsiben voltam a következő gondolatom az volt, hogy normális ruhát keressek, ha esetleg menekülni kell, de ebben a pillanatban már el is indult a rengés. (A telefonos értesítés óta körülbelül 5-7 másodperc telt el) Gyorsan az asztal alá bújtam és vártam. Az épület valóban erősen kilengett, de a korábban tapasztaltakhoz képest nem volt sokkal kellemetlenebb és a szobában sem esett szerencsére semmi kár, még csak össze sem koccantak az edények. Az eset arra mindenesetre rávilágított, mennyire kevés ideje van az embernek, hogy felkészüljön egy potenciális katasztrófára.

Végül is egy 5.5 magnitúdójú rengés volt 50 km mélyen Chiba prefektúrában, Tokiótól körülbelül 80 km távolságra, a szeizmikus intenzitás viszont itt csak 2-es volt.

Ennek apropóján egy kis gyorstalpaló, hátha valakinek a jövőben szüksége lenne az ilyen térképek értelmezésére:

Az epicentrum helyét (震源shingen) nagy piros x-szel jelölik. A mélység (深さfukasa) értelemszerűen az epicentrum helyéhez kapcsolódik. Általában minél sekélyebb, annál jobban érezhető a hatása és annál nagyobb károkkal jár. A magnitudó az epicentrumban felszabadult energia mennyiségét jelöli. Ezt az energiát nemzetközileg egységesen osztályozzák.Többféle magnitúdó használatos attól függően, hogy a szeizmogramból milyen információt használunk a rengés nagyságának jellemzésére. Korábban a lokális magnitúdót mérő Richter skálát alkalmazták, de mivel nagyobb földrengéseknél erősen pontatlan volt, manapság a legtöbb ország a momentum magnitúdót (Mw) használják, ami a földrengés során keletkező törés fizikai méretéből számítható ki. A magnitúdó skálák logaritmikusak, egy egység növekedés kb. 32-szeres nagyság növekedést jelez. Magyarul a 3-as erősségű földrengéshez képest az 5-ös 32x32-szer több energiát szabadít fel.

A földrengés felszíni hatását mutató ún. szeizmikus intenzitás osztályozása ezzel szemben országonként eltérő. Japánban a Japán Meteorológiai Ügynökség (JMA) szeizmikus intenzitási skáláját, azaz a shindo skálát alkalmazzák. A 0-tól 7-ig terjedő skálán 10 kategóriát különböztetnek meg, mivel van alsó és felső 5 és 6 erősség is. Mivel a rengés hatása egyre csökken, ahogy távolodunk az epicentrumtól, úgy az egyes helyeken különböző intenzitást mérnek. Így egy földrengésnek kizárólag egy magnitúdó száma, míg több intenzitási száma lehet. Az alábbi táblázat segít beazonosítani, milyen erősségnél milyen környezeti változásra számíthatunk.

Összegzésül, valóban nem kell pánikba esni egy hasonló vészjelzéstől, de mindenképpen komolyan kell venni és a lehetőségekhez mérten azonnal elhárítani minden potenciális veszélyforrást, például a tűz kialakulását. Emellett pedig az ide látogatóknak ajánlom a JMA honlapját, ahol valós időben lehet tájékozódni a földmozgásokról. https://www.jma.go.jp/en/quake/