A japán naptár
Bevallom eddig soha nem merült fel bennem, hogy a mai modern világban ne lenne szinte egyetemesen használt a Gergely-naptár és a keresztény időszámítás, ebből következően ne lenne általánosan elfogadott, hogy idén 2019-et írunk. Nos, mint annyi más kérdésben itt is tartogatott Japán egy csomó meglepetést.
A pályázat során rengeteg adatlapot és formanyomtatványt kellett kitöltenem, ahol az egyes kérdésekhez a vonatkozó apró betűs rész és segítő információ gyakran hosszabb volt, mint maga a kitöltendő felület. Először csak a mérhetetlen japán precizitásnak tudtam be, hogy a legtöbb ilyen lábjegyzet azzal kezdődött, hogy „Kérjük a dátumokhoz a Gergely-naptárat használja!”
Csak utóbb esett le, hogy habár az üzleti életben és persze a mindennapokban is a nyugati időszámítás az általánosan bevett, emellett párhuzamosan (és nem feltétlenül alárendelten) használják egészen az i.sz. 7. század óta a gengō-t (元号). Ez a rendszer abból áll, hogy az egyes uralkodók nevezik el az uralkodásuk időtartamát (az érákat) és azon belül az éveket sorszámozzák.
Így például 1989. január 8-án, amikor Akihito császár trónra lépett, döntött arról, hogy a következő korszakot Heisei-nek (平成) hívják, aminek jelentése „béketeremtés”. Ennek megfelelően a hivatalos dokumentumokban az évszámok számozása 1989 esetében Heisei 1, 1999 már Heisei 2 stb. (Ennek megfelelően, akár úgy is kitölthettem volna a dokumentumokat, hogy születési év – Showa 62)
Csak hogy ne legyen ennyire egyszerű, 1873 (ekkor vették át hivatalosan is a Gergely-naptárat) előtt egy uralkodó uralkodása több érára is osztódhatott az egyes kiemelt események függvényében, a Meiji kor óta azonban a teljes uralkodási időszakot egy egységként kezelik, és egy nevet kap. (Fun fact: posztumusz az adott korszak nevével illetik az adott császárt is, így áll elő, hogy például Meiji császárként hivatkozunk Mutsuhito-ra.)
Az idei év az időszámításban is speciális, hiszen 2019. május 1-jével Akihito császár lemondásával őt fia, Naruhito császár követte a trónon. Egy hónappal korábban, április 1-jén jelentették be hivatalosan is az új korszak nevét, a Reiwa-t (令和).
Ezzel a névválasztással az új uralkodó ráadásul eltért a hagyománytól, ugyanis most először a névválasztás nem hagyományos kínai irodalmi művön, hanem egy i.sz. 8. századbeli japán költeményen, a Man'yōshū-n alapszik.
A Japán külügyminisztérium külön közleményben hirdette ki, hogy a versből kiemelt két japán írásjel (kanji) olvasata „gyönyörű harmónia”. Ezt valóban nem ártott tisztázni, hiszen a japán nyelv szépsége, hogy egy kanjinak legalább 2, de inkább több kiejtése, emellett több jelentése is van, míg ugyanazt a hangalakot (szótagot) szintén többféleképpen le lehet írni. Jelen esetben a 令 rei írásjel elsődleges jelentése például parancs vagy törvény lenne.